Képgaléria >

A kíváncsi ürgelesők dacoltak a kánikulával - Az év emlőse túra Tápiószecsőn

Június 13-án a baljós előjelek ellenére vidám kis csoport gyülekezett a Tápiószecső határában elterülő Égeres-legelő szélén. Erre a napra 35 fokos kánikulát ígértek az időjósok és szó, ami szó igazuk is lett. A 9 órai gyülekezéskor már mindenki a homlokát törölgette és lapos pillantásokat vetett a túrával megcélzott meredek homokdombok irányába. Egy olyan kirándulásra érkeztek, ahol nem csak az egyre magasabbra kapaszkodó nap irányából, de lentről, a csupasz homokbuckák felől is számíthattunk egy kis forróságra. A mintegy 30 fős lelkes csapat azonban a legkevésbé aggódott, hiszen a legfiatalabb, 3 éves résztvevő éppúgy végiggyalogolta a négy kilométeres túrát (na jó, néha apuci, vagy anyuci ölében), mint az az idős házaspár, akik szinte az összes eddigi Tápió-vidéki kirándulásunkon részt vettek (miért pont ezt hagyták volna ki).

De mi is lehet csábító egy tikkasztó nyári sétában a felhevült homokdombokon? Hát az a számtalan izgalmas növény- és állatfaj, amelyek benépesítik a sokak által kietlennek, semmirevalónak tartott homoki élőhelyeket. Először is meg kell említeni túránk célfaját, 2015. év emlősét (igazi celebről van szó!), az immár fokozott védelemben részesülő ürgét, amelynek legnagyobb Tápió-vidéki kolóniája pont itt él. Talán a hőségnek, talán az épp most zajló kölyöknevelésnek volt köszönhető, hogy ürgét alig láttunk, lakott ürgelyukat viszont annál többet. Ha csak nem tévesztettük őket össze az egyre inkább magányosan fészkelő, néhol akár a lankásabb homokdombok oldalában is megtelepedő gyurgyalagok költőüregeivel. Szerencsénkre nem csak ezzel a színpompás madárral találkoztunk, hanem két rokonával is, a bohókás kinézetű búbos bankával és az ugyancsak trópusi tollruhát magára öltő szalakótával. Utóbbinak különösen örültünk, mert hosszú idő után idén, talán költeni is fognak itt, nem utolsósorban a részükre kihelyezett, nagy méretű költőládáknak köszönhetően.

Nem beszéltünk még a homokdombok oldalát benépesítő félszáz virágról, melyek között ugyancsak akadt védett ritkaság. Ilyen például a csoportosan növő báránypirosító, melyből az utolsó, még éppen virágzó példányokat sikerült lencsevégre kapni. Sajnos a legszembetűnőbbek a nagyméretű gyomok voltak, melyek kóróként magasodtak a gyep túllegeltetett részein: szöszös ökörfarkkóró, szamárbogáncs, bókoló bogáncs és a hihetetlen sebességgel terjeszkedő, Újvilágból érkezett selyemkóró. A legszomorúbb látványt azonban nem ők jelentették, hanem a nemrég bezárt, majd később rekultivált hulladéklerakó mellé illegálisan lepakolt soktonnányi háztartási szemét, amely hűen tükrözi a magyar lakosok nem túl magas környezeti érzékenységét. A jókedvünket azonban ez sem tudta elrontani...

A túrát a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Tápió-vidéki Helyi Csoportja és Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság közösen szervezte.

A kirándulásról bővebb riportot nézhetnek meg június 28-án este a Williams TV-ben, akár az interneten is.

Vidra Tamás tájegységvezető - DINPI

Képgaléria >

Fülemülék éjszakája Tápiósülyben

A programsorozat 5. állomása volt Sülysáp. Az idén először tartottuk volna meg május 22-én, azonban az eső meghiúsította a tervünket.

Mivel az előzetes terepbejárások során kiváló élőhelynek ítéltük meg, és a belső pályázatban is vállaltuk, ezért úgy határoztunk, hogy mielőbb bepótoljuk a túrát. Június 6-ra tűztük ki
a dátumot. Habár a fülemülék éjszakája rendezvény májusi program, bíztunk benne, hogy lesz bőven látni illetve hallanivaló. Várakozásunknak megfelelően, nagyon sok madárfaj mutatta meg magát az út során. Közelről élvezhettük a fekete rigó, énekes rigó, erdei pinty, házi rozsdafarkú, fülemüle, barátposzáta, vörösbegy, csilpcsalp füzike, balkáni gerle, vadgerle és a zöldike énekét.

A túrát a Tápió+29 TV stábja is végigkísérte.

Új helyszínen új érdeklődők, jövő májusban ugyanitt találkozunk!

Kertész László

Képgaléria >

Társadalmi munka

Június 6-án tereprendezési munkálatokban vettünk részt a kókai Civil Háznál, az intézmény vezetőjének kérésére.

A szabadtéri színpad kiépítése miatt, az előzőleg felállított padokat és asztalokat kellett áthelyezni. A várt létszám helyett csak négyen jelentek meg, így a tervezett munkát csak felerészben tudtuk elvégezni. A közel 250-300 kilós asztallapok mozgatásához legalább 6 markos legényre lett volna szükség. A tartópillérek gödreinek kiásását nehezítette a közel 30 fokos tűző nap, és az évekkel korábban elásott építési törmelék, illetve a szemét. A jelenlévő négy fő viszont derekasan helyt állt.

Kertész László

Képgaléria >

Megérdemelt elismerés

Az MME Tápió-vidéki helyi csoportjának oszlopos tagját Benei Bélát, az MME elnöke Bajor Zoltán és dr. Halmos Gergő az egyesület igazgatója, Chernel István emlékéremmel tüntette ki a 2015.05.16-án rendezett Küldött Közgyűlésen Budapesten, a MOM Kulturális Központ Kupolatermében.

A Chernel István-emlékérmet a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület alapította 1979-ben Chernel István ornitológus, a magyar madártan kimagasló egyénisége emlékére.

Az emlékéremmel az elnökség az egyesület azon tagjait tünteti ki, akik kiemelkedő tudományos, gyakorlati vagy társadalmi tevékenységet fejtettek ki, illetve kiváló eredményeket értek el, az Egyesület munkáját és ezen keresztül a madár- és természetvédelem fejlesztését kimagasló módon elősegítették. Az elbírálásnál figyelembe vehető: önálló tudományos vagy gyakorlati munkásság, önálló tanulmányok, kiváló és eredményes egyesületi szervezői és társadalmi tevékenység, amely teljesen vagy részben az Egyesület keretei között jutott kifejezésre. Az emlékérem 80 mm átmérőjű, bronzból készült érem, az egyik oldalán Chernel István dombormű arcképe a következő körirattal: Chernel István szellemében. Az érem Muray Róbert munkája.

Tagtársunk 1974 óta tagja a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesületnek. Az önálló madárgyűrűzéshez szükséges vizsgát 1975-ben tette le. A tagsági igazolványának a száma 8-as! Az 1970-es években az összes madárgyűrűző táborban megfordult Fülöpházától Kisorosziig. A madárgyűrűzés mellett 1978-1990-ig folyamatosan küldte az adatokat a tápiószecsői halastavaknál megfigyelt madarakról az MME vízimadár védelmi szakosztályának. A látványos gólyagyűrűzés (Gólya Road Show) egyik kitalálója és aktív résztvevője. A CES programhoz az elsők között csatlakozott, amit immár 11 éve irányít Kókán. Az utóbbi években az MME Ragadozómadár védelmi szakosztályának munkáját is segíti. Madárgyűrűző bemutatókat tart erdei iskolákban, természetvédelmi táborokban és a helyi csoport programjain. Közel 10 éve fő érdeklődési köre az erdei szalonka jelölése, valamint a vöcsökfajok éjszakai gyűrűzése. Eddig 192 madárfaj 37500 egyedét gyűrűzte meg, ebből a fehér gólya 1738 példány.

Szívből gratulálunk tagtársunknak a rangos elismeréshez és jó egészséget kívánunk a további közös munkához.

Kertész László titkár
Vidra Tamás elnök
MME Tápió-vidéki helyi csoport.

Képgaléria >

Madarak és Fák Napja Kókán 2015

Az egyik legpatinásabb zöld ünnep a Madarak és Fák Napja, hiszen a világon elsőként 1902-ben rendezték meg Magyarországon Chernel István ornitológus ötlete alapján. Május 22-én kettős ünnepe is van a természetnek, mert ekkor van a Biológiai diverzitás (sokféleség) és a Magyar Természet Napja is. Az Európai Bizottság jelentése értelmében a közösségi jelentőségű, veszélyeztetett fajok kevesebb, mint harmada van kedvező helyzetben, és a természetes élőhelyek- erdők, gyepek, vizes élőhelyek esetében a kép még szomorúbb. A veszélyeztető tényezők közül kiemelkedőek a mezőgazdasági tevékenységhez , elsősorban a nagyüzemi, intenzív gazdálkodáshoz kapcsolódó hatások, a szegély élőhelyek eltűnése, valamint a természetes folyóvizek átalakítása. "Az európai madárfajok 32%-a csökkenő állományú, vagy kimondottan veszélyeztetett, köztük olyan, elsősorban agrárterületekhez kötődő, korábban általánosan elterjedt fajok is, mint a mezei pacsírta, vagy a vadgerle. Az egyéb állat-és növényfajok 60%-a a veszélyeztetettség különböző fokán áll, 22% helyzete bizonyítottan romlott. A természetes és természetközeli élőhelyek helyzete riasztó: több mint 75%-ban kedvezőtlen, illetve rossz állapotban vannak, 30% esetében itt is romló a tendencia" (dr. Halmos Gergő-MME).

Az idén is a már szokásos helyen, a kókai vadászháznál rendeztük meg a Madarak és Fák Napját, ahol a résztvevők bővíthették természetismereteiket. A helyi ált. iskolával nem tudtunk megegyezni az időpontban, ezért az átlagban 230-250 személy helyett, csak 35-en vettek részt az eseményen.

Kertész László

Képgaléria >

Fülemülék éjszakája Kókán 2015.05.23.

A programsorozatot a kókai túrával zártuk május 23-án. Az időjárás nem kedvezett igazán, az eső miatt az előző napi sülysápi kirándulást nem tudtuk megtartani. Sajnáljuk, mert az előzetes terepbejárások alkalmával kiváló élőhelynek ítéltük meg. Szerencsére szombat délutánra eltűntek a felhők és a nap is kisütött. Az utóbbi napok rossz időjárása miatt azonban sokan lemondták a részvételüket. A kitartóak viszont eljöttek és szerintem kellemes élményekkel tértek haza. A túra során láttunk illetve hallottunk énekes rigót, fekete rigót, berki tücsökmadarat, nádirigót, csilpcsalp füzikét, barátposzátát, seregélyt, nagy fakopáncsot, erdei pintyet, citromsármányt, kakukkot, széncinegét, vörösbegyet, stb. A Berekkút előtti kis tavacskából egy szürke gém kapott szárnyra. A túra főszereplője a fülemüle azonban csak nem akart megszólalni. A szokásos rövid pihenőt követően, már sötétben visszaindultunk a gyülekezőhelyre. A fülemülék ekkor már elkezdték jellegzetes strófájukat, ami végigkisérte vonulásunkat. A kirándulás végén a csillagászati bemutót élvezhette a 22 résztvevő.

Kertész László